Főoldal   Ország infók   Útravaló   Rólunk   Csirkefej
 
Ajánlott böngésző:
FireFox 2.x

Bejelentkezés






Elfelejtettem a jelszavam
Regisztrálom magam

Szavazás

Támogatóink

Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Laosz I. - Vientiane (2007. július 2. - július 5.) Nyomtat E-mail
2007 July 17, Tuesday
Az iskolában
Az iskolában
A thai - laoszi határ átlépése után fél órával már a fővárosban, Vientiane-ban voltunk. Pont mielőtt megálltunk volna vacsorázni, kiszúrtunk a Mekong partján egy parkoló Unimog-ot, ami nem mindennapi látvány errefelé. Azonnal látható volt, hogy overlander-ek. Egy holland házaspár volt, akik hozzánk hasonlósan átutaztak Ázsián, de nekik Laosz után, Thaiföldön véget ér az útjuk, ahol szeretnének letelepedni. Még gyorsan eladják a házukat otthon, majd idepörögnek a napsütésre.
Mókás, hogy egyre többen csinálják ezt. Jó néhány Kínában élő ausztrállal, Thaiföldön élő angollal és amerikaival beszélgettünk az út során, akik hosszú időre vagy végleg ide költöztek Ázsiába. Mi inkább továbbmegyünk és megnézzük mi van Ázsián túl
Wink.

Kedden nyomtunk egy egész napos városnézést. Vientiane hihetetlen nyugodt főváros, talán nincs is még egy ilyen az egész Földön (Ázsiában biztos). A franciás hangulathoz hozzájárulnak az itt hagyott koloniális épületek, illetve az, hogy a város lakosságának nem elhanyagolható részét teszik ki azok az itt élő nyugatiak, akik többségében a különböző segélyszervezeteknek dolgoznak.
A nap során körbejártuk a város leghíresebb wat-jait (buddhista monostor), majd végigsétáltunk a Mekong partján elnyúló promenádon. Délután becsúszott egy kis autószerelés, mert Defihez visszatérve észrevettük, hogy valaki megrongálta az egyik első fényszórót. Nem nagyon lehetett eldönteni, hogy el akarták-e lopni, vagy csak „játszottak” vele, mindenesetre a kábelek ki voltak szaggatva és a lámpatest ki lett szedve a helyéről. Közel 1 órás munkával „eredeti állapotára” hoztuk a fényszórót.

Patuxai
Patuxai
Délután elnéztünk a város egyik fő látványosságához, a párizsi diadalívre emlékeztető Patuxai-hez (bár ennek csak két boltíve van). Jól sikerült az időzítésünk, mivel pont naplementekor értünk a diadalívet körbevevő parkhoz, ahol ilyenkor több száz városlakó hűsöl az enyhülő melegben. Körbejártuk a Patuxai-t, majd kicsit mi is lelazultunk az előtte lévő szökőkútnál, mely egyébként a Kínai Népköztársaság ajándéka. (Szép látni a baráti országok együttműködését Tongue out.)

Szerdán el akartuk intézni a kambodzsai vízumot, mivel néhány nappal ezelőtt úgy döntöttünk, hogy kihagyjuk Vietnámot és Laoszból közvetlenül Kambodzsába megyünk, ez azonban mindössze egy határátkelő helyen lehetséges (Voen Kham-nál), ott pedig csak előzetesen beszerzett vízummal lehet átlépni.
Több indok szólt Vietnám kihagyása mellett és úgy éreztük, hogy jobb hallgatni ezekre a jelekre. Önmagában elég ütős érv, hogy lejárt a vízumunk, de emellett két másik indok is volt:
- néhány nappal ezelőtt azon a bizonyos Mekong parti koncerten beszéltünk egy német arccal, aki mondott néhány nagyon elkedvetlenítő dolgot, illetve
- Trotter Moggy-ék infói alapján csak úgy lehet belépni az országba nyugati rendszámú autóval, ha a határátlépéskor ott hagyjuk az autót a határon, gyalog elmegyünk az első rendőrkapitányságig (melyeknek a határátkelőhelyektől való távolsága akár több száz km is lehet), és az ott szerzett vietnámi rendszámtáblával visszamegyünk az autóért.
A fentiek alapján most lemondtunk Vietnámról. Így ráadásul jó indokunk lesz majd ismét visszajönni a régióba.

Buddha park
Buddha park
11 után értünk a kambodzsai követségre, ahol már ebédszünet volt és kiderült, hogy csak délelőttönként lehet leadni vízumigényléseket, illetve délutánonként lehet átvenni a kész vízumokat. (Sebaj, egyszer majd megtanuljuk, hogy érdemes korábban felkelni, ha el akarunk intézni valamit Undecided.) Kicsit bosszankodtunk rajta, hogy terveinkkel ellentétben még egy napot kell maradnunk Vientiane-ban, aztán autóba pattantunk és kimentünk megnézni a várostól ~20 km-re lévő Buddha Park-ot, ami ugyanannak a Luang Pu nevű jógi-sámán-papnak a nevéhez fűződik, mint a Nong Khai-ban található Sala Kaew Ku szoborpark. A két egymáshoz közeli, de két különböző országban fekvő park kialakításának magyarázata pedig az, hogy Luang Pu 1975-ben a forradalom után elhagyta Laoszt és átköltözött a Mekong folyó túlpartjára, Thaiföldre. A Sala Kaew Ku-hoz hasonlóan itt is megcsodálhattuk a legkülönbözőbb hindu és buddhista istenek szobrait, melyek legtöbbjét Luang Pu tanítványai készítettek.

A Buddha Parkból visszaérve sétáltunk egyet a városban és véletlenül összefutottunk két ismerős ausztrál arccal a szállásunkról. Hosszas utcai beszélgetés következett, melynek során kiderült, hogy Vietnámot egyszerűen nem hagyhatjuk ki. Talán ezért nem sikerült elintéznünk ma a kambodzsai vízumot, hogy összefuthassunk Des-szel és Judy-val és másnap már megváltozott tervvel, az eredeti egy helyett két követségre mehessünk vízumot intézni.

Csütörtökön korán keltünk és első utunk a vietnámi követségre vezetett. Sajnos - Bangkokhoz hasonlóan - itt sem tudtuk meggyőzni az ügyintézőt a vízumunk meghosszabbításáról, így újat kellett igényelnünk. A biztonság kedvéért megkérdeztük, hogy be tudunk-e jutni magyar rendszámú autóval az országba, amire azt válaszolták, hogy persze. Megnyugodtunk és már töltöttük is ki a vízumkérő lapot. Amíg elmentünk pénzt váltani a díj kifizetéséhez, addig el is készült a vízumunk, és már mehettünk is tovább a kambodzsai követségre.

Pha That Luang
Pha That Luang
Még 11 óra sem volt, és már kész voltunk mindennel, csak az útlevelek felvétele volt hátra délután négykor. Addig szabadok voltunk. Elautóztunk Laosz egyik leghíresebb épületéhez, a Pha That Luang-hoz, avagy a Hatalmas Szent Sztupához, ahol azonban épp ebédszünet volt. A látogatás előtt így mi is beiktathattunk egy curry-t. Beugrottunk az autóba és a 4 km-re lévő belváros felé indultunk, azonban egyszer csak egy rendőrmotorosra lettünk figyelmesek, aki már egy ideje mintha követett volna minket.
Nem is kellett sokat várnunk, bevágódott elénk és kivezényelt minket az út szélére. Megkezdődött a szokásos igazolvány ellenőrzési folyamat, de ezúttal nem ért véget néhány mosolygást követően, hanem egyenruhás barátunk zsebre tette az igazolványt és közölte, hogy kövessük. Na-na! Egyrészt ebédelni indultunk, másrészt ki tudja, hogy milyen egyenruha az az egyenruha, harmadrészt szerintünk nem követtünk el semmit. Egy határozott mozdulattal ismét nálunk volt az igazolvány, majd megkértük, hogy egyébként pedig igazolja magát. Megtette. Kritikus pont volt, így úgy döntöttük, hogy mégiscsak követjük.

Jumbo sofőr
Jumbo sofőr
Néhány perc autókázás után abban a kereszteződésben találtuk magunkat, amelyen a Pha That Luang elhagyása után keresztül haladtunk és kiderült, hogy egy sarki rendőr bódéból szemlélték, hogy előzőleg a közlekedési lámpa tilos jelzése ellenére hajtottunk át a kereszteződésen. A lámpa három, egymás mellett vízszintesen elhelyezett egységből állt, melyek közül az áthajtásunk pillanatában a bal oldali narancssárgán világított. A városban található - és az otthonival azonosan működő - többi közlekedési lámpa működéséből ítélve mi ezt figyelmeztető jelzésnek vettük, azonban elmondásuk szerint ez itt pirosat jelent, így szabálysértést követtünk el. Először azt gondoltuk, hogy néhány mosoly segíthet, de viccelődésünk minimális viszonzását követően kiderült, hogy fel akarják írni az adatainkat, sőt meg akarják tartani a náluk lévő igazolványokat. Hát mi ezt nem szerettük volna, így ismét a nem túl együttműködő, de hatékony módszerhez folyamodtunk: elvettük a rendőrbódé asztaláról az igazolványokat, beültünk az autóba és továbbhajtottunk. Így utólag érdekesen hangzik, de a kilátásba helyezett sz@rakodást egyáltalán nem tartottuk összemérhetőnek a történtekkel.

Ebéd után körbejártuk a Pha That Luang-ot, majd 4 előtt beugrottunk az útlevelekért a kambodzsai követségre és nem sokkal később már úton is voltunk következő állomásunk, a ~150 km-re északra fekvő Vang Vieng felé.



A hozzászóláshoz jelentkezz be, vagy regisztrálj, ha még nem tetted!
No. 10 :
Hellocska,

Tegnap léptünk át Malajziából Szingapúrba.
Egyelőre nem nagyon látjuk, hogy hogyan tovább, mert dél felé haladva elég gyorsan vége lesz a szigetnek. Most megnézzük a várost, aztán kitaláljuk, hogy pontosan mi is a következő lépés.

Putyint is üdvözöljük!
Hozzászóló: pip • 2007-08-18 07:35:14
No. 9 :
Hello!

Merre vagytok most, amikor olvassatok? Mi ket het mulva erunk haza, talalkozzunk a Moszkva teren az ora alatt 31en:)
Eppen Tuva foldon logunk,Kyzilben es Putyinnal valamint a kulturalis miniszterrel neztunk tegnap unnepi eloadast a szinhazban! Hogy ez milyen jo arc ez a Putyin, sokat nevettunk egyutt!!:)
Olvassatok a blogot: transsziberiaibaratkak.blogspot.com

U.I.: A tietek sem rossz! :)
Az osszes csirkefej Orosz kislanyoknal kotott ki, hala Sasanak:)
Hozzászóló: markomirko • 2007-08-15 09:24:29
No. 8 :
Hello Pip!

Azéé figyelj oda Tomcsira, mert a végén nagyobb darab lesz mint Jani!
Hozzászóló: sero • 2007-08-10 11:58:44
No. 7 :
Ja, Tomcsi az szálkásodik .
Hozzászóló: pip • 2007-08-08 17:49:17
No. 6 :
Hello gozolo!

Igazán szigorú vizeken az elmúlt napokban jártunk (ha kipihentünk magunkat, akkor "papírra" is vetjük).

Ha előbb említed ezt a jogsi dolgot, könnyen intézhettünk volna neked egy újat Bangkok-ban néhány baht-ért (az arany Buddha mellé).
Hozzászóló: pip • 2007-08-08 17:48:26
No. 5 :
Hello Dani,

Zsír! Még az is lehet, hogy pont egy napon érünk Balira . Ha előbb érnénk oda, lelazulunk valahol és megpróbáljunk elfoglalni magunkat, amíg megérkeztek .
Hozzászóló: pip • 2007-08-08 17:43:00
No. 4 :
szigorú vizekre eveztetek! Ezt a jogisért benyúlóst 10 éve én is alkalmaztam itthon, a régióban, de az utóbbi években már megszeppentem :) egy "letétbe helyezett" nemzetközi jogsim bánja ezt a megszeppent attitudot most a nagyváradi rendőrségen.

2 hete a makedón (FYROM) rendőr meg (kézzel-lábbal): " 85 volt, úgyhogy 60 (gyuripénz) lesz, máskülömben mi igyom v Szkopje papiri toltogetaty" - erre en: "lehetne husz?" - "tegye bele az utlevelbe" - s mar robogtunk is
Hozzászóló: gozolo • 2007-08-07 09:56:46
No. 3 :
Ja, és Tomcsi milyen kis markos legény, most hogy így ujjatlanba' is szemügyre vehető!
Hozzászóló: tannyd • 2007-08-03 16:27:27
No. 2 :
Szevasztok Felfedezők!

Csak beugrottam egy kis infóközlésre Hozzátok. Lényeg a lényeg: Augusztus 31-től egy teljes, megszakításnélküli évre kimegyek újdonsült asszonypajtásom kíséretében Indonéziába, konkrétan Balira egy ösztöndíjprogram keretében indonéz nyelvet tanulni egy kinti egyetemen. Szeptember első hetében még Jakartában leszünk egy eligazításon, de kb. szeptember 10-től megvetjük a lábunkat Balin kérlelhetetlenül. Ezen belül Jimbaranban fogunk lakni és tanulni. Nemtom, hogy merre visz az utatok, de ha épp arra járnátok - hisz kb. a "környéken" vagytok -, mindenképp jelezzétek, mert minimum egy lasszit megihatnánk együtt!

Üdv és további defektmentes utat!

Dani
Hozzászóló: tannyd • 2007-08-03 16:25:43
No. 1 :
Jó az utazókat is látni néha a sok csodálatos kép között. Mama nem akarta elhinni, hogy ezeket és a cikket is Ti alkottátok. Csak gratulálni tud és örül, hogy ilyen unokája van. Anya
Hozzászóló: Kókai család • 2007-07-23 21:51:46
 
< < <   > > >