Főoldal   Ország infók   Útravaló   Rólunk   Csirkefej
 
Ajánlott böngésző:
FireFox 2.x

Bejelentkezés






Elfelejtettem a jelszavam
Regisztrálom magam

Szavazás

Támogatóink

Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Ausztrália V. - Buderim, Brisbane, Byron Bay, Port Stephens, Sydney (2007. október 17. - 25.) Nyomtat E-mail
2007 December 12, Wednesday
Sydney büszkesége
Sydney büszkesége
Szerda reggel magunk mögött hagytuk a csodás, homokos Fraser Island-et és elindultunk délre, pontosan még nem definiált esti célpontunk felé. A két esélyes végállomás Buderim és Brisbane volt.

A Bruce Highway-en nemrégiben szerzett új ismerőseink, Liza és Fred Buderim-ben laknak a Sunshine Coast-on és elválásunkkor abban maradtunk, hogy mindenképpen rájuk csörgünk Fraser után. Ha estig nem sikerül elérni őket, akkor a Sunshine coast-ot elhagyva egyenesen tovább haladunk Brisbane felé.
A véletlen úgy hozta, hogy ott is meglátogathatunk egy ismerős párt, akikkel melbourne-i barátaink, Lilla és András kapcsoltak össze bennünket.


Felhívtuk Liza-t és szerencsénk volt Laughing. Buderim-ben voltak és már várták, hogy jelentkezzünk. A telefonbeszélgetéssel egyértelművé vált az est programja, csirkeleves és bor Liza-éknál. Este 8 körül találkoztunk Liza-val és együtt autóztunk el hozzájuk. A vacsora mellett beszéltünk utazásról, kulturális különbségekről, politikáról, kajáról, és természetesen kedvenc ausztrál témánkról, az aboriginalokról. A beszélgetés külön érdekessége volt a multikulti közeg: Fred Közép-Afrikában született, gyerekkorát Kamerunban töltötte, és ma francia állampolgár (a szülei és nagyszülei vegyes származásáról nem is beszélve); Liza svéd - ír családból származik, és nemrég tért haza néhány hónap Dubai-i munkavégzés, majd egy azt követő néhány hónap ázsiai és európai utazgatás után. Mi származás szempontjából hozzájuk képest unalmasak vagyunk, de egy jó néhány országnyi utazási tapasztalattal átitatott, alapvetően európai szemléletet mi is hozzá tudtunk adni a társalgáshoz Wink. Összességében csodálatos estét és délelőttöt töltöttünk Liza-éknál (és akkor a városra / tengerre nyíló kilátást, illetve a külön „elnöki lakosztályunkat” még nem is részleteztük Cool).
A hajóztatás miatt haladnunk kellett vissza Melbourne felé, és még előttünk volt Brisbane, Byron Bay, Sydney, Canberra (meg ami még közbejön Surprised), ezért búcsút intettünk kedves új ismerőseinknek azzal, hogy még mindenképpen találkozunk (Budapesten, Párizsban, Afrikában, vagy ki tudja hol…).

Stílusok találkozása
Stílusok találkozása
Délután érkeztünk meg Brisbane-be és komoly lelkiismeret furdalással hívtuk fel Nórit és Zsoltot, mert ugye illett volna előbb jelentkeznünk, de mindeddig teljesen bizonytalan volt, hogy pontosan mikor is érkezünk meg a városba. Le voltuk nyűgözve, hogy hirtelen érkezésünk egy pillanatnyi zavart sem okozott Zsoltéknak és estére meg is beszéltünk egy találkozót.
Az esti programig körülnéztünk a belvárosban és beültünk egy söröző / kávézóba, ahol igyekeztünk elvegyülni a csütörtök esti szokásos munkazáró sört élvező yuppie tömegben. Viccen kívül, az ausztrál városokban munka után néhány órára szinte a hét minden napján megtelnek a belvárosi trendi kávézók és sörözők, ahol a munkában leizzadt fiatalok már hazatérés előtt lelazulnak.
Fél8-kor elindultunk Wavell Heights városrész felé, ahol Nóri és Zsolt laknak. Gyors ismerkedés után hosszan beszélgettünk, főként a 3 éves ausztráliai tartózkodásuk tapasztalatairól és a mi néhány hónapos utazásunk kalandjairól. Ekkor még nem sejtettük, hogy a tervezett maximum egy brisbane-i éjszakához képest hogyan alakul át a programunk Nóri és Zsolt kedves invitálására.
Este kiküldtünk egy ajánlat kérő levelet az időközben véglegesedett listánkon szereplő kb. egy tucat hajózási társaságnak. Ezzel megnyugodtunk, hogy megtettük, amit meg kellett, most várhatunk a válaszokra és a kapott ajánlatok alapján már „csak” választani kell.

Másnap, azaz péntek reggelre megálmodtuk, hogy aznap még biztosan maradunk, majd szombaton egy rövid közös kirándulás után indulunk tovább Byron Bay felé. Így legalább a péntek délelőttig befutó válaszlevelekre is azonnal tudunk reagálni. Délelőtt e-mail ügyeletet tartottunk és igyekeztünk behozni a hatalmas lemaradást a történetünk írásában, illetve a fényképek válogatásában.
Délután lemostuk az autóról a Fraser-en rádolgozott só- és homokréteget, majd bementünk sétálni a városba. A belváros levegőjének beszippantása után, kimentünk a város botanikus kertjébe, ahol hosszan andalogtunk a fák és virágok között. Szuper, hogy az ausztrál városok többsége tele van parkokkal és a legtöbb helyen van egy jól ápolt botanikus kert.

Este visszamentünk Wavell Heights-ra, majd egy csodálatos indiai vacsi után Nórival és Zsolttal együtt kiautóztunk a … hegyhez (ciki, de nem vagyunk biztosak a nevében), ahonnan csodálatos rálátás nyílik Brisbane-re. Kb. olyan érzés volt ott állni és ránézni a városra, mintha otthon felmennénk a Citadellához (persze a városkép kicsit más Wink).

Noosa Heads
Noosa Heads
Szombat délelőtt Nórinak sajnos dolgoznia kellett, de Zsolttal beterveztünk egy rövid kirándulást Noosa Heads-hez, ami Brisbane-től északra ~2 órányi vezetésre található. Noosa Heads a helyiek szerint Ausztrália válasza Franciaország Nizzajára. Az épületek fiatal korától és az egy négyzetméterre eső Rolls Royce-ok alacsony számától eltekintve nem rossz hasonlat. Egy nyaraló és szörf paradicsom, amely gyönyörű természetes környezetben fekszik a tengerparton. Sétáltunk egy hatalmasat a part menti erdős részen, majd benéztünk a sétálóutcákba, és indulás előtt még lepörögtünk a csodálatos tengerpartra. Az ötórai hazaindulással már kódolva volt, hogy aznap este nem fogunk elindulni, így még egy hangulatos estét és egy még hangulatosabb vasárnap délelőttöt töltöttünk el Wavell Heights-on, Nórival és Zsolttal. Délben megköszöntünk az elmúlt több mint két csodálatos napot, majd elbúcsúztunk és kikanyarodtunk a Pacific Motorway felé Byron Bay irányába.

Sirály Byron Bay strandján
Sirály Byron Bay strandján
Rövid vezetés után megérkeztünk az egykori hippy hangout-ra, Byron Bay-be. Hatalmas várakozásaink egy gyors körülnézés után szertefoszlottak, ugyanis itt sem találtunk már sokat az egykori „tűzzünk virágot egymás hajába” hangulatból. Sebaj, így duplán jó érzéssel töltött el bennünket, hogy brisbane-i tartózkodásunk a tervezettnél hosszabbra sikeredett, mert ott szuperül éreztük magunkat. Egy röpke Byron Bay-i éjszaka után másnap dél körül továbbálltunk a ~800 km-re délre lévő Sydney irányába.
Este egy alvás erejéig megtörtük utunkat a gyönyörű Port Stephens öbölben, melynek eredményeként kedd reggel egy kényszermegállót kellett beiktatnunk a Newcastle-i kórházban. A kórházlátogatás apró kiváltó okáról Csirkegyerek ír részletesen.

Kedd délután befutottunk Sydney-be, ahol rögtön a város csumpi felén indítottunk egy olcsó indiai kajával. A paneer tikka után belevetettünk magunkat a városnézésbe, melyet a kötelező Operaház körüli sétával kezdtük. Elkalandoztunk a Harbour-hídhoz, majd körbejártuk a híres Rock környékét. Az éjszakát egy véletlenszerűen talált és nagyon ritka ingyenes belvárosi parkolóban töltöttük.

Sydney-öböl
Sydney-öböl
Szerdán kinéztünk a legendás, de ottjártunkkor sajnos szeles, esős, viharos Bondi beachre, majd egy hosszú belvárosi kóborolás után bevetettük magunkat a könyvtárba, hogy végre átnézzük az időközben beérkezett ajánlatokat és meghozzuk a döntést a Melbourne - Los Angeles irányú hajóztatásról. Nagy örömünkre a legkedvezőbb ajánlatot Mark Colemantól kaptuk, aki az autó Malajziából való fogadásával kapcsolatos vám- és karantén ügyeket is intézte. Minden cég minden levelét megválaszoltuk, majd becsattogtunk a belvárosba a búcsúesténkre, amellyel nemcsak Sydney-i tartózkodásunkat zártuk le, hanem nagyjából az elmúlt négy hetes ausztrál körutunkat is.

Csütörtökön elindultunk vissza, a ~900 km-re fekvő Melbourne-be, ahova péntek hajnalig akartunk megérkezni. Délben tettünk Canberra-ban egy néhány órás kitérőt, ahol bejártuk a Parlament-et, illetve beugrottunk a városi könyvtárba.
Késő délután továbbindultunk Melbourne-be, ahova most már egy nagy lendülettel, minimális megállással vezettünk le. Hajnalban leparkoltunk Hayimék háza előtt, és néhány perc alatt álomra hajtottuk a fejünket.

Megérkeztünk… egy hónap sivatagi, erdei, tengerparti kalandozás után most egy hét urbánus móka következik, mely idő alatt legfőbb feladataink a százezres Defi szerviz lebonyolításának megkísérlése, illetve a Los Angeles-be történő hajóztatás elintézése lesz.




A hozzászóláshoz jelentkezz be, vagy regisztrálj, ha még nem tetted!
No. 5 :
boldog karacsonyt manocskak:)
Hozzászóló: markomirko • 2007-12-22 16:16:17
No. 4 :
És kösz a tanácsot EnZire von. - > már én is gondoltam, inkább az, mint Osszi
Azért szép utatok volt dáun ándör
Hozzászóló: gozolo • 2007-12-19 17:24:15
No. 3 :
Sziasztok! Hát rettenetesen sajnálom és egyszersmind "welkom to the clubba" :) nekem egy vidinyókamerámat nyomták meg Mitsu kollégából pont a 2005-ös őszi Tátra túrából hazatérve, filmestül. Úgyhogy az idáig egyetlen 2500-as gyalogmászott hegyem csúcsfilmje is ment vele.
Az a fő, hogy nincs semmi bajotok, a többit megy bánja kő! Szamosi Zsuzsa tanította nekem: "Zolika, ami pénzen megvehető, nem számít" : ) Krumpli, Te tán emléxel rá, ha ő mondja .... ;)
Droggal óvatosan kereskedjetek! :)
Hozzászóló: gozolo • 2007-12-19 17:23:14
No. 2 :
Szombat este kaptunk egy leckét San Francisco sötét arcától. Benyomták Defi oldalsó üvegét és minden könnyen mozdítható és értékes dolgot elvittek belőle. Sokat látott fényképezőgép, GPS-ek, spec. autós lámpa, stb. Jó érzésű barátunk néhány különösen jól hasznosítható szerzeménye: válogatott pénzérmék korábban látogatott országokból, használt autóillatosító, CD előlap CD lejátszó nélkül.

Voltak / Vannak olyan pillanatok az út során, amikor jobb lenne otthon lenni. Na a vasárnap délután ilyen volt: az utcákon karácsonyi fények, a Union Square-en gyermekkórus énekli a Rudolph the Rednosed Reindeer-t, az emberek forró teával és csillogó bevásárló szatyrokkal a kezükben sétálgatnak, mi pedig az autóban ülve azon gondolkodunk, hogy melyik gyorskajáldába menjünk be take away-ért, hogy ne kelljen magára hagynunk az autót.

Pozitívumok: Egészben vagyunk, az autóban nem keletkezett hatalmas kár és a cuccaink többsége is megmaradt. Az üveg már készül (lamináltra upgradelünk ;)), már csak egy jó fóliás kell.

Még egyszer Köszönjük a szülői támogatást!
Hozzászóló: pip • 2007-12-18 04:11:57
No. 1 :
A Sidney-i öböl a világ egyik legszebb helye lehet. Fantasztikus helyeken jártok. Mi itthon meg csak ámulunk-bámulunk ....
Hozzászóló: Bukta • 2007-12-15 12:07:49
 
< < <   > > >