Főoldal   Ország infók   Útravaló   Rólunk   Csirkefej
 
Ajánlott böngésző:
FireFox 2.x

Bejelentkezés






Elfelejtettem a jelszavam
Regisztrálom magam

Szavazás

Támogatóink

Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
(Új-Zéland) - Fiji - (Los Angeles) - 2007. november 22. Egy hosszú (születés)nap története Nyomtat E-mail
2008 January 23, Wednesday
A szülinapos
A szülinapos
Csütörtök délre kimentünk Auckland nemzetközi repterére, hogy 2-kor elrepüljünk Fiji-re, majd onnan néhány órával később Los Angeles-be. Eredetileg egy délutánunk lett volna Fiji-n és a dátumvonalon való átlépés miatt csütörtökön (vagyis az indulás napján) délután 1-kor szálltunk volna le Los Angeles-ben. Ehhez képest a Fiji-i gép 1 órás, a Los Angeles-i 6 órás késéssel indult, így csak este 7-kor érkeztünk meg Kaliforniába.
Közben azonban hosszan ünnepeltük 22-ét, mivel röpke kis időutazásunk eredményeként 21 kerek órát nyertünk Auckland és Los Angeles között.

(Megjegyzés: A képet bár másvalaki szülinapjára készítettük, de nem találtunk jobban ide illő fotót.)


Az Auckland - Fiji gépen összeismerkedtünk egy indiai fiji arccal, akinek a kedves meghívásán fellelkesedve jól kitaláltuk, hogy a szigeten rendelkezésre álló néhány órát a nővérénél töltjük, egy zamatos indiai vacsival. Leszálláskor azonban érdekes fordulatot vettek az események. Megtudtuk, hogy a Los Angeles-i gép 6 órás késéssel (hajnali 4 körül) indul, így nemcsak egy délutánunk, hanem egy fél éjszakánk is van a szigeten, ráadásul ennek költségeit a légitársaság állja. Az összes Los Angeles-be tartó arccal együtt mi is megkaptuk a vacsira és egy éjszakára jogosító kuponunkat a helyi Mercure hotelba, ami az Új-Zélandon autóban töltött éjszakák száma után visszautasíthatatlan ajánlat volt. Ráadásul egész korrekt társaság gyűlt össze a transzfer busz megállójában. Rövid idő múlva már egy hangulatos Fiji vacsora ízeit élvezhettük a medence partján. Tökéletesebb estét tervezni sem lehetett volna: Trópusi meleg, egzotikus ételek, jó társaság. Csak az eső ne esett volna.
A röpke polinéziai éjszaka után hajnali kettőkor - valódi turistaként - kipörögtünk a transzfer buszhoz, és az üres utcákon át elgurultunk a reptérre. Hajnali 3 után megkezdődött ~9 órás utunk az USA nyugati partjára, Los Angeles-be.

Az utazás során annyira felborult az időérzékünk, hogy semmit nem aludtunk a gépen. Összesen négy filmet néztünk meg, amellyel valszeg megdöntöttük eddigi csúcsunkat.

Helyi idő szerint este 7-kor szálltunk le Los Angeles-ben, ahol megkezdődött korábban eddig soha nem tapasztalt hosszúságú sorban állásunk az országba való bejutáshoz. 9-kor sorra kerültünk, majd innentől számítva szerencsére 2 perc alatt az Új Világ földjén voltunk.
Egy halvány reménysugár még megmaradt, hogy Simin nem adta fel és ott lesz a reptéren. Csodálatos érzés volt, amikor megláttuk egymást. Utolsó találkozásunk óta az ő élete jelentősen átalakult, mi pedig megjártuk többek között Simin szülőhazáját, Iránt is.
A nagy öröm és egy rövid beszélgetés után elpörögtünk az első alkalmas szállásra, hogy immár ~24 óra utazás után álomra hajtsuk fejünket.


A hozzászóláshoz jelentkezz be, vagy regisztrálj, ha még nem tetted!
No. 1 :
Mi van Simin-nel? Nem tudok róla semmit, csak hogy FO ex-helyünkről
Hozzászóló: gozolo • 2008-02-05 14:22:44
 
< < <   > > >