Főoldal   Ország infók   Útravaló   Rólunk   Csirkefej
 
Ajánlott böngésző:
FireFox 2.x

Bejelentkezés






Elfelejtettem a jelszavam
Regisztrálom magam

Szavazás

Támogatóink

Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Brazília - Beach, samba és egy sikertelen hajóztatási kísérlet II. (2008. június 9. - 15.) Nyomtat E-mail
2008 August 30, Saturday
Sunshine
Sunshine
Reggae
Reggae
Első Rio-ban töltött hétfőnk délelőttjén még kihasználtuk a 12 órás kijelentkezés előnyeit és lazultunk egy kicsit a szállásunk medencéjénél, majd délután belevetettük magunkat a hajózással kapcsolatos ügyintézésbe.
Bementünk a belvárosba és elsőként meglátogattuk a Bolíviában megismert francia utazók által javasolt Grimaldi nevű céget. Úgy tudtuk, hogy ők üzemeltetnek olyan hajókat Dél- / Észak-Amerika, illetve Afrika / Európa viszonylatban, amelyek járműveket és utasokat is szállítanak. Hosszas keresés után végre megtaláltuk az időközben elköltözött céget, ahol gyorsan - és nem túl segítőkészen - kiábrándítottak minket azzal, hogy valóban vannak ilyen járataik, de a brazil kikötőkben nincs lehetőség személyi ki- és beszállásra.

A Rio - Dakar opció tehát elúszott, így nekiálltunk összegyűjteni az ismert nagy hajózási társaságokat és azok elérhetőségeit, hogy másnap sorban fel tudjuk keresni
őket.

10-én kedden sorban bejártuk a CSAV, Hamburg Süd, NYK, Savino del Bene cégek irodáit, illetve a hajózási társaságok kapcsán meglátogatott irodaházakban található számos hajózási ügynökséget, de sajnos kevés sikerrel. Változó válaszokat kaptunk, de két dolog határozottan kirajzolódott:
- A brazil vámügyintézés minden bizonnyal felülmúlja az eddigi legrosszabb tapasztalatainkat. Nagyon nehézkesnek és hosszadalmasnak tűnik.
- Magánszemélyek ingóságainak szállítására (különösen, ha egy autóról van szó) a hagyományos szállítmányozó cégek többsége nem vállalkozik.

Sötétedéskor az utoljára felkeresett irodaházban még becsöngettünk egy, a recepción látott hajózási társasághoz (Mercotrade), ahol meglepően segítőkészen fogadott bennünket az irodát zárni készülő hölgy, Claudia. Elmondtuk, hogy mit szeretnénk, ő figyelmesen lejegyzetelt mindent és látszólag magabiztosan bevállalta az ajánlatkészítést, illetve a későbbi lebonyolítást.
Vegyes érzésekkel, de legalább néhány ajánlat ígéretében tértünk nyugovóra a városközpontban.

Szerda reggel megnéztük a leveleinket, majd folytattuk tovább a cégkeresést. Begyűjtöttünk jó néhány címet a FIATA weboldaláról és ismét nekivágtunk az irodák rengetegének.
Ennyi cégről eddig még egyik hajóztatás alkalmával sem pattantunk le a kiválasztási fázisban. Alig találtunk olyan szállítmányozót, aki azt állította magáról, hogy el tudja intézni az autó vámoltatását és hajóztatását.
Délután benéztünk a tegnap esti egyeztetés során Claudia által javasolt vámügynökségre, hogy meggyőződjünk a megbízhatóságukról, illetve megtudjuk az áraikat.
A megbízhatóságukról nem győződtünk meg 100%-osan, azonban a kontakt emberünk bemondott a vámügyintézésre egy 3 ezer (!) dolláros árat. Mivel eléggé törte az angolt, csak nyelvbotlásnak tekintettük a dolgot és magunk között abban maradtunk, hogy majd lealkudjuk azt a minden bizonnyal 3 száz dolláros árat.
Egyelőre nem hagytunk ott semmilyen dokumentumot, hanem először látni akartuk az összesített ajánlatukat a vámügyintézésre és hajóztatásra vonatkozóan.

Beach bar
Beach bar
Egy hasznos infó mindenesetre kijött a beszélgetésből: kaptunk egy samba party helyszín javaslatot az estére, Lapa városrészben, ami Rio éjszakai életének egyik központja.

Sötétedés után elnéztünk a Lapa-ba, de szerda este lévén elég lapos volt a hangulat, így samba helyett egy kellemes sétával zártuk a napot.

Az előző két és fél napos cégkereséssel a hátunk mögött csütörtökön csak ültünk a gép előtt, frissítettük a honlapunkat és közben vártuk a hajóztatásra vonatkozó ajánlatokat.
Délután ismét kisétáltunk a Lapa-ba és felültünk Rio egyik ikonjára, a híres „Bonde”ra. A színes házairól híres Santa Teresa negyedbe felzötykölődő egy kocsis, síneken guruló szerkezet egykor a város jelentős részét behálózta.

A bonde ma olyasfajta látványosság, mint a san franciscoi Cable car, így majdnem annyi turista kíváncsiskodik rajta, mint ahány carioca (rioi lakos) utazik vele. A bonde-zés, illetve egy kellemes santa teresai séta után a kedden felfedezett és rögtön kedvencünkké vált Estacao Republica-ban vacsoráztunk.
Az Estacao Republica egy tipikus churrascaria, ahol a svédasztalon található ételkölteményekből mindenki kedvére válogathat, majd megrakott tányérjáért tömeg alapján fizet (promóciós ár 2008-ban: 2,89 real/10 dkg).

Az éjszakát teljes kényelemben a belvároshoz közeli Ibis-ben töltöttük, majd reggel egy késői kijelentkezést követően elautóztunk a híres Ipanema felé, amelyhez közel található a város botanikus kertje, a Jardim Botanico.
Sajnos amikorra végigálltuk a városközpontból a Botafogo-n át Ipanemra-ig tartó dugót, addigra már túl késő volt ahhoz, hogy be is menjünk a kertbe. Cserébe körbejártuk a szomszédos Lagoa Rodrigo de Freitas-t, amely egy szép sósvizes lagúna a város egyik exkluzív területén.

A nemzet koktélja
A nemzet koktélja
Késő délután tettünk egy bevásárló központ túrát, hogy megpróbáljuk pótolni az elmúlt időszakban elhullott ruhadarabjainkat. Az eredeti cél meghiúsult az értelmetlen drágaság miatt, viszont szert tettünk egy-egy hibátlan bossa nova és samba CD-re.

Péntek este lévén nem hagyhattuk ki a pörgést, így legurultunk Ipanema-ra, ahol meglátogattuk az egykori Bar Veloso-t, ahol annak idején Tom Jobim és Vinicius de Moraes jóvoltából megszületett a Garota de Ipanema. Ma már egyébként magát a bárt is így hívják.
Egy-egy caipirinha és Ipanema esti utcaképének feltérképezése után visszavonultunk kedvenc utcánkba a Copacabana-n, majd becsöveztünk az autóba.

14-án szombaton ismét beköltöztünk a tutiba, ami ezúttal a Copacabana egyik szállodáját jelentette, ahol a hétvégén a business arcok számának lecsökkenésével kedvezményes áron tudtunk szobát foglalni.

Alkonyatkor
Alkonyatkor
Tökéletes érzés volt. Végre nem kellett, hogy szétvessen bennünket az ideg a hajóztatás miatt, hanem hétvége lévén rálazulhattunk a nyaralás flash-re. Lepörögtünk a partra és naplementéig a carioca-kkal együtt átadtuk magunkat a Copacabana érzésnek.

A Copacabana - és persze az Ipanema - igazi különlegességét szerintünk az adja, hogy egyrészt a városban található, és így az egész környéknek egy állandó nyaralás hangulatot ad (főleg a városrész utcáin sétáló fürdőruhás, szörfdeszkás arcok miatt), másrészt pedig a nyaralók mellett tömegesen jelen vannak maguk a carioca-k is, ami jó lehetőség az „embernézegetésre” (ékes magyarsággal szólva people watching-ra).

Este egy laza vacsi után ismét kisétáltunk a partra és leültünk a kedvenc kis bodegánkhoz egy levezető italra. Van abban valami különleges, amikor az ember caipirinha-t iszogat egy laza strandolós nap után Rio-ban a Copacabana-n Cool.
Üldögélés közben, az út egyik záróakkordjaként, elkezdtük összegyűjteni, hogy kinek mit is szeretnénk vinni erről a nem éppen rövid utazásról. Ahogy telt, múlt az idő a caipirinha-k felett, fokozatosan egyszerűsödött az ajándéklistánk, és egyre több emberről kezdtük úgy gondolni, hogy biztosan örülne egy üveg - a caipirinha lelkét adó - cachaca-nak, avagy cukornád pálinkának. Meglátjuk, hogy jól gondoltuk-e Tongue out.

A hippi piacon
A hippi piacon
Vasárnap délelőtt a szállodánk tetején lévő mini medence mellett ünnepeltük a hétvége második napját. Délután átsétáltunk Ipanema-ra, hogy megnézzük a híres vasárnapi Hippi vásárt, a Feira de Arte de Ipanema-t. A festmények, szobrok és egyéb csecsebecsék közötti búvárkodás eredményeként vásároltunk két kis festményt Maria Jose munkái közül.

Piacozás után beültünk egy közeli kávézóba és hosszan gyűjtögettük az elmúlt közel másfél év emlékeit felidézve az út leg-jeit. A listát természetesen feltesszük majd az oldalunkra is.

Estére visszasétáltunk a Copacabana-ra és lélekben már készülve a szürke hajóztatási ügyek másnapi intézésére, elköltöttük vasárnap esti vacsinkat egy már jól bejáratott churrascaria-ban.




A hozzászóláshoz jelentkezz be, vagy regisztrálj, ha még nem tetted!
No. 2 :
Nem lőhetünk el minden képet a weboldalra . Különben mit néznétek az élménybeszámolón?!
Egyébként, ha így haladunk a képválogatással, egy hónapon belül valszeg össze tudjuk hozni a vetítést. Meglátjuk .
Hozzászóló: pip • 2008-09-10 20:24:03
No. 1 :
sérelmezem, hogy nincs itt kép arról a cukornádcefréről ;)
Hozzászóló: gozolo • 2008-09-09 12:05:42
 
< < <   > > >