Főoldal   Ország infók   Útravaló   Rólunk   Csirkefej
 
Ajánlott böngésző:
FireFox 2.x

Bejelentkezés






Elfelejtettem a jelszavam
Regisztrálom magam

Szavazás

Támogatóink

Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Argentína V. - Egy ajándék nap Buenos Airesben..., majd repülés Budapestre (2008. július 4. - 6.) Nyomtat E-mail
2008 September 28, Sunday
Búcsú este
Búcsú este
Július 4-én este sikeresen lekéstük Surprised a Buenos Airesből Frankfurton át Budapestre tartó repülésünket, így nyertünk egy csodálatosan békés utolsó napot (péntek 20:55-től szombat 20:55-ig) Argentína pezsgő fővárosában.

Visszabuszoztunk a belvárosba, foglaltunk egy stílusos búcsú éjszakás szállodai szobát és rálazultunk a péntek estére.

Szerencsére még pont nem késtünk le semmit, mert 10 óra körül járt az idő, ami pénteken tökéletes időpont egy valódi argentin vacsora megkezdésére. Ezúttal nem a kedvenc helyeink közül választottunk, hanem kipróbáltuk a Plaza de la Republica-hoz, illetve az Obelisk-hez közeli, hangulatos Il Gatto-t. A nyugodt, ünnepélyes hangulatú estét stílusosan egy üveg malbec-kel sikerült igazán fesztelenné tennünk.


Szombaton a késői kijelentkezési lehetőségünknek köszönhetően megadtuk a módját a felkelésnek és a reggelinek, majd sétálni indultunk a belváros utcáiban.

Ciao Mate-föld!
Ciao Mate-föld!
Az egész napot nyugodt, méltóságteljes hangulat lengte be, és ami igazán csodálatos volt, hogy a meteorológusok előrejelzései és az elmúlt napok szomorú időjárása ellenére csodálatos, szikrázó napsütés melegítette az utcákat (és a szívünket).
Tegnap előtt (csütörtökön) este még azt éreztük, hogy egy csapásra az egész úthoz méltatlan zárással vetünk véget az elmúlt közel másfél évnek, és ezzel mintegy megcsúfoljuk azt. Aznap ugyanis megállás nélkül rohantunk, ráadásul a késődélután és az este elég kudarcosra sikeredett: tettünk egy sokáig tartó, de eredménytelen kísérletet a hajóztatásról szóló számla megszerzésére, majd este hosszú ideig autómosót keresgéltünk, szintén eredménytelenül. Így az akkor még utolsónak gondolt esténken egyáltalán nem volt időnk megnyugodni, hanem helyette fáradtan és hasztalanul égettük utolsó energiánkat és óráinkat.

Mindezek tükrében elmondhatatlan érzés volt, hogy a véletlenek összjátékának hatására pénteken lekéstük a gépet, és ezzel kaptunk egy új esélyt az út méltó befejezésére Cool.

A Havanna Cafe-ban
A Havanna Cafe-ban
A szombati séta közben vettünk néhány apróságot, majd beültünk egy hangulatos beszélgetésre, a híres sétálóutcán - a Florida-n - található Havanna Cafe-ba. Újabb világmegváltó gondolatokat formáltunk, de most már sokkal kellemesebb alaphangulatban és érzelmi háttérrel.

Boldogok voltunk, hogy megtettük a mögöttünk álló hosszú utat és immár az út végén is levontunk a következtetést: a 2007. február 1-i elindulásunk életünk egyik legjobb döntése volt Innocent.

Az otthoni relatíve szűk életterünkből kibújva, elképesztően széleskörű perspektívákból volt lehetőségünk megnézni a világot.

- Többek között lepattant turistaként Laughing,
- néha-néha elegáns szállodákban megpihenő csodabogarakként Cool,
- egyszer illegális bevándorlással gyanúsított vádlottként Surprised,
- néhányszor a Discovery Channel munkatársának titulált „felfedezőként” Wink,
- sokszor a kivétel ágon kezelendő ügyfélként (pl.: egyénileg intézett autóhajóztatás; kijelző nélküli laptoppal monitorért fohászkodás; törött bankkártyával fizetés, stb.) Embarassed,
mely interakciók során minden esetben kicsit máshova pozícionáltak bennünket és ennek megfelelően kicsit máshogy bántak velünk.

A változó szituációk mellett pedig, a meglátogatott országok lakóival és a különböző nemzetiségű utazókkal beszélgetve, lehetőségünk volt megismerni egy otthonról nehezen összerakható, sok nézőpontú világképet.
E tapasztalások során sok mindent megértettünk a világról és hazatérve - minden bizonnyal - az így kialakult nyitottabb és empatikusabb szemlélettel tudunk majd nekifutni elkövetkező éveinknek.

Kérdés lehet, hogy így kellett-e a dolgoknak történnie, vagy változtatnánk-e?
Összességében nagyon sok csodálatos élményen vagyunk túl, nagyon sokat tanultunk mind a világról, mind magunkról, ugyanakkor persze voltak nehéz helyzetek. Utólag, mindent egybevetve, azt gondoljuk, hogy az eltelt hónapok minden pozitív és negatív momentuma úgy volt jó, ahogy az megtörtént.

Welcome to Tijuana?
Welcome to Tijuana? :o
A kávé és a beszélgetés után, az egyik közeli - és időközben kedvencünkké vált -, hamisítatlanul helyi hangulatú pizzériában eltöltött késői ebédet követően, mégegyszer kisétáltunk az Av 9 de Julio-ra. Amikor éreztük, hogy elérkezett a pillanat, akkor visszaandalogtunk a Florida-hoz közeli szállodánkba, összeszedtünk csomagjainkat, majd teljes nyugalomban (a tegnapihoz képest rekordidő alatt) kiautóztunk Buenos Aires nemzetközi repülőterére.

Sok-sok óra repülést és egy frankfurti átszállást követően, közel másfél év távollét után, július 6-án vasárnap, délután 6 óra körül, szikrázó napsütésben landoltunk Ferihegyen Tongue out. Ismerős arcok, meglepetés lufik és sok-sok puszi fogadott bennünket, majd megkezdtük - a valószínűleg még hosszú ideig tartó - lelkes élménybeszámolóink sorozatát…


Ui: Már csak egy dolog nyomasztotta a szívünket: a leszállásunkkor még Buenos Aires kikötőjében várakozó útitársaink (Defi, Csirke Cool és Tollasz Innocent) egy hónap múlva várható és remélhetőleg sikeres hazatérése. (Folyt. köv.)




A hozzászóláshoz jelentkezz be, vagy regisztrálj, ha még nem tetted!
No. 1 :
Drágáim! Végre megvagytok! Már egy éve kereslek Benneteket, (Ok. nem minden nap, de azért igen), remélem emlékeztek még ránk Tamás barátommal egy fél napot volt szerencsénk Veletek töltenünk Buenos Airesben. HOGY VAGYTOK?
Vitányi Gábor
E-mail címünket védjük a spammerektől. Címünk megtekintéséhez engedélyezd a JavaScript használatát böngésződben.
+36702367095
Hozzászóló: arlekin • 2009-06-12 01:28:53
 
< < <   > > >