Főoldal   Ország infók   Útravaló   Rólunk   Csirkefej
 
Ajánlott böngésző:
FireFox 2.x

Bejelentkezés






Elfelejtettem a jelszavam
Regisztrálom magam

Szavazás

Támogatóink

Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Irán II. - Teherán, Iszfahán (2007. február 13 - 18.) Nyomtat E-mail
2007 February 19, Monday
Az Imam mecset Iszfahánban
Az Imam mecset Iszfahánban
Direkt vártunk a hírekkel szombat estig, mert azt hittük, hogy lesz nagy durranás, de a buli amire számítottunk elmaradt, helyette azonban részünk volt egy olyan délutánban, ami azóta is csak egy bizarr álomként dereng a fejünkben.


A keddi és szerdai napot még Teheránban töltöttük. Kedden megnéztük, hogy milyen környezetben tengetik mindennapjaikat a tehetős teherániak, a város északi részén, az Alborz-hegy lábánál. Alaposan bejártuk a Velenjak kerületet, mivel Magyarországon élő kedves iráni ismerőseink, Siminék nem régiben adták el itt házukat, melyről annyit meséltek, hogy mindenképpen meg akartuk nézni. A ház megtalálása után hosszan üldögéltük a helyi fiatalokkal Teherán szerintünk egyik leghangulatosabb teaházában, a Tajrish tér mellett.

Teherán, a Paykan-ok fővárosa
Teherán, a Paykan-ok fővárosa
Szerdán elmentünk a volt USA követséghez, ahol ma már csak az épületet körülvevő falon találhatók becsmérlő feliratok, és festmények utalnak a korábbi amerikai jelenlétre. A "Down with the USA" csak egy laza bemelegítő a kicsit továbbhaladva látható, részleteiben kidolgozott halálfejes Szabadság-szoborhoz. 1953-ban az angolok által felbujtott CIA innen szervezte meg az akkori, egyébként demokratikusan megválasztott, nacionalista miniszterelnök, Mohammad Mossadegh megbuktatását. Az indokért nem kell messzire menni. Az Anglo-Iranian Oil Company (később British Petroleum) a rendkívül jövedelmező olajmezői révén dollár milliókat áramoltatott ki Iránból.
Mossadegh bepróbálkozott az angoloknál egy Irán számára előnyösebb szituáció kialkudása céljából, azonban erre az angolok nem hajlottak, így válaszként National Iranian Oil Company-ként államosította a céget, és eltávolította a számára veszélyt jelentő angol diplomatákat. Mossadegh manőverével egyébként 1951-ben kiérdemelte a Time magazin Év embere címét, illetve a vállalat államosításának tényét ma is nemzeti ünnepként tartják számon Iránban. Az angolok mindent megtettek, hogy nemzetközi szinten besározzák Mossadegh nevét, és visszaszerezzék részesedésüket az olajból. Churchill meggyőzte az Eisenhower kormányzatot, hogy Mossadegh-nek mennie kell, a CIA kidolgozta a megbuktatás tervét, amely elnyerte a sah támogatását is. Az akkori amerikai követség épületében felállított csapat által irányított első akció sikertelen volt, de a második kísérlet eredményeként bukott a Mossadegh kormány és az olaj milliók ismét kicsúsztak az állam kezéből. A helyzet fintora, hogy az angol monopólium megtörésével az USA 40% részesedést kaparintott meg. (A történet részletesebb megismeréséhez két nagyon jó forrás: CIA Documents on the 1953 Coup in Iran, Stephen Kinser: All The Shah's Men)

Faliszőnyeg
Faliszőnyeg
Az ezt követő 25 évben - a forradalom bekövetkeztéig - az USA lényegében ebből az épületből támogatta / irányította a sah lépéseit. Az '53-as események megismétlődésétől félve, '79 novemberében (miután a sah már elhagyta az országot és megalakult a világ első iszlám köztársasága) 400 forradalmár betört az USA követség épületébe és 444 napra túszul ejtett több mint 50 követségi alkalmazottat.
A volt USA nagykövetség épületét ma a "forradalmat védelmező" Sepah használja.
A felemelő történelmi helyszínt elhagyva elautóztunk az Azadi térre (Azadi = Szabadság), a tér nevét viselő híres emlékműhöz, melyet még a sah emeltetett 1971-ben, a Perzsa birodalom megalapításának 2500. évfordulójára, ezzel próbálva bizonyítani őszinte nacionalizmusát, az akkora már egyre elégedetlenebb irániak számára. Az emlékmű megtekintése után elindultunk dél felé.
Kashan-ban terveztünk megállni, de a hely hangulata nem jött be, így egyenesen tovább mentünk Iszfahánba.

Belépés az Imam mecsetbe
Belépés az Imam mecsetbe
Iszfahán I. Abbas sah uralkodása idején (XVI. század) a Perzsa birodalom fővárosa volt. Robert Byron Athénhoz és Romához hasonlította, melyek "felfrissülést jelentenek az emberiség számára". Ma minden iráni turista út kötelező állomása.
A változatosság kedvéért a város örmény negyedében szálltunk meg, ahol egy ~7.000 fős keresztény közösség él, és több mint 10 örmény templom található. Három nap alatt alaposan megnéztük a város fő nevezetességeit (ezekről részletes beszámoló olvasható majd az Ország infók között), és időközben összebarátkoztunk Iman-nal, a szállásunk tulajdonosának fiával. Iman az USA-ban tanult hotel és étterem menedzsmentet, mely tudása alapján elsődleges szerepet vállal a hely irányításában, illetve fejlesztésében. Egy esti beszélgetés során meghívott minket a szombat estére tervezett partijára. A buli sajnos Iman legjobb barátjának váratlan balesete miatt (okokat ld. Ország infok/Irán/Közlekedés) elmaradt, így továbbra is csak fantáziálhatunk arról, hogy mi rejtőzik a csadrok mögött.

Teázó a Si-o-Seh-hídnál
Teázó a Si-o-Seh-hídnál
Vasárnap délelőtt ismét útra keltünk, ezúttal Yazd felé. Helyi idő szerint 1/2 5-re telefon közelben kellett lennünk, mert abban maradtunk Tigerrel, hogy adunk egy helyzetjelentést a Hosszúlépésben a Radiocafe-n. A telefon közelben persze akár a mobilt is jelenthette volna, de nem Iránban. Itt ugyanis a külföldi SIM kártyák nem sokat érnek.
Yazd felé félúton megálltunk egy kevés turistát látott városban, ahol sem a helyi szállodából, sem a postáról nem tudtunk hazatelefonálni, így rövid idő múlva egy számítástechnikai kisboltban találtuk magunkat a tulajdonos srác invitálására. Ő nagyon örült nekünk, mert gyűjti a turisták által készített képeket, mi pedig nagyon örültünk neki, mert felcsillant a remény, hogy innen tudunk majd beszélni Tigerrel. Az üzletben várakozással töltött idő első percei intenzív információcserével és ismerkedéssel teltek.
A srác első kérdései között szerepelt, hogy keresztények vagyunk-e. Tisztáztuk, hogy hazánk alapvetően keresztény ország, és ő már is levonta a következtetést:
- Aha, George Bush is keresztény.

Mihrab - Sheikh Loftollah mecset
Mihrab - Sheikh Loftollah mecset
Na innentől kezdve megkaptuk a Korán oktatást, meghallgattuk, hogy Izrael valójában Palesztína, illetve betekintést nyerhettünk a srác szerintünk korhatáros mpeg gyűjteményébe, melyeken elszánt szunniták Allah nevében végeztek önkényes igazságszolgáltatást amerikaiak felett. Ezeket hithű síitaként ő is elítélte, azonban a látottak így is felkavaróak voltak.
Búcsúzóul még megkérdezte, hogy van-e a laptopunkon fotó Jézusról, majd kiírta nekünk kedvenc részletét a Korán több nyelvű, elektronikus verziójából. (Ha valakinek szüksége van rá, szívesen kölcsönadjuk. Feltéve, ha átvészeljük vele az USA-t.)
Már egyre jobban sajnáltuk, hogy a Radiocafe-s beszélgetés pont egy ilyen szituban fog lemenni, de próbáltunk túllépni furcsa érzéseinken. Sajnos - vagy inkább szerencsére? - Tiger nem tudott felhívni bennünket, így a beszámoló elmaradt. Reméljük, hogy a következő vasárnapi Hosszúlépés vidámabb helyzetben talál minket Pakisztánban.
Este már Yazd-ban vacsoráztunk, Irán Top 5 tradicionális éttermének egyikében. Mesébe illő volt.


A hozzászóláshoz jelentkezz be, vagy regisztrálj, ha még nem tetted!
No. 5 :
kimerítő kis beszámoló ! Köszönöm, nekem élmény volt.
Hozzászóló: méhesgyuri • 2007-02-26 16:38:32
No. 4 :
Biztos az internetről töltik le a képeket a Keleti Károly utcában, azért nincsenek rajta soha.
Hozzászóló: méhesgyuri • 2007-02-26 16:37:45
No. 3 :
Én is akartam írni,hogy olyan képeket akarunk látni, amin Ti is rajta vagytok!! Szerintettek ha nincs szükség ilyenre szavaztassátok meg!
Hozzászóló: sero • 2007-02-26 09:30:26
No. 2 :
Salam Aleikom! Hál-e shomá khüb-e? Alhamdollelah! Very Alhamdollelah! Többek (Arcsi, Csabi, Dorka) kívánságát továbbítom, tegyetek fel olyan képeket is, amin ti is rajta vagytok. Kezd gyanús lenni, hogy 35 kilósan rohangáltok Iránban és nem preznetálható a fizimiskátok. Safar Bekheir!
Hozzászóló: gaborhor • 2007-02-24 15:21:20
No. 1 :
Helló Egerek!
Elképesztő kalandokon mentek keresztül még akkor is, ha mindig nem sikerül minden úgy ahogy szeretnétek. Kicsit írhatnátok a kajákról.Voltak e már érdekes, különleges ebédek,vacsorák, esetleg meglepetések?
Hozzászóló: Bukta • 2007-02-24 14:17:55
 
< < <   > > >