Főoldal   Ország infók   Útravaló   Rólunk   Csirkefej
 
Ajánlott böngésző:
FireFox 2.x

Bejelentkezés






Elfelejtettem a jelszavam
Regisztrálom magam

Szavazás

Támogatóink

Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
India I. - Amritsar, Dharamsala (2007. március 22. - március 27.) Nyomtat E-mail
2007 March 27, Tuesday
Az Arany Templom
Az Arany Templom
Még mindig pandzsabiul beszélnek körülöttünk, de már Hindusztánban vagyunk. Indiai körutunk első állomása a szikh vallás központja, Amritsar volt, ahol a legtöbb időt, a várost domináló, lenyűgöző atmoszférájú Arany Templom komplexumban töltöttük. Korábbi utazásaink során megjártunk már néhány szent helyet, de kevés volt közöttük, melyben ennyi időt, ilyen jó érzéssel töltöttünk volna. A nap bármely időszakában látogatható Arany Templomban folyamatosan hallhatjuk négy pap kántálását a szikhek szent könyvéből.

Ha tetszik, akkor megkóstolhatjuk a naponta ~30.000 zarándokot kiszolgáló ingyen konyha ételeit, de leülve a belső tó partjára egyszerűen csak el is merenghetünk a csodálatos arany dómot körülvevő szent nektárnak nevezett vízben fürdőzőkön, vagy a dóm árnyékában imádkozó hívők tömegén. A rendkívül megnyugtató látványt nyújtó összhatás alapján nehéz elképzelni, hogy 1984-ben szélsőséges szikhek foglalták el a templom komplexumot, egy független szikh állam – akár erőszakkal történő – létrehozásának szándékával. Az akkori miniszterelnök Indira Gandhi utasítására a templom kiürítésre került, azonban az ellentmondásos katonai reakció következtében szikhek százai vesztették életüket és a templom is jelentős károkat szenvedett. Ugyanabban az évben – válaszként az akcióra – Indira Gandhit két szikh testőre gyilkolta meg. Sajnos nem ez az egyetlen szomorú történet, amelynek a város szemtanúja volt. Az Arany Templomtól 5 percre fekvő Jallinawala Bagh ma annak a több száz békés tüntetőnek állít emléket, akinek az életét az angol hadsereg 150 katonája oltotta ki egy sortűzben, 1919 áprilisában. A park ma az ország függetlenségének egyik szimbóluma, amely naponta látogatók tömegeit fogadja. A szomorú jelenetet egyébként csodálatosan örökíti meg Richard Attenborough Gandhi című filmje, melyet nemcsak emiatt érdemes megnézni.

Mártózás a nektárban
Mártózás a nektárban
Amritsari tartózkodásunk egyik különleges színfoltja volt, hogy egy több mint 100 éves hölgy, Mrs. Bhandari kertjében lakhattunk, aki állítólag az egyetlen perzsa Punjab tartományban. Mrs. Bhandari Amritsarban született, úri életet élt az angolok által létrehozott cantonment városrészben, és aktívan részt vett a pakisztáni társadalmi és diplomáciai életben. Abban a korban nőtt fel, amikor még nem volt Amritsartól 30 km-re nyugatra államhatár és így a nők még Lahore-ba jártak vásárolni. Vendégházában – ahol egyébként campingezni is lehet Laughing – jó néhány évtizede nyitotta meg saját villájából, melyben számos híres ember fordult már meg.
Szombat reggel kicsit szomorúan, de kíváncsisággal teli vágtunk neki a Dharamsala-ba vezető ~150km-es útnak. A 150km egy kiegészítő információval válik érdekessé, mégpedig az út megtételéhez szükséges idővel, ami 5 óra volt. Amikor az út elején hallottuk az 5 órát, azt hittük vicc. Hát nem az volt! (Azóta egyébként rájöttünk, hogy ha összetörjük magunkat, akkor sem nagyon tudunk megtenni Indiában naponta 500km-nél többet.) Ez elöljáróban már ad egy képet a helyi közlekedési viszonyokról, melyekről később persze részletesen is beszámolunk majd.

Tanóra szünetében
Tanóra szünetében
Dharamsala a megérkezés pillanatától lenyűgözött minket. Nem meglepő, hogy ez a Himalájában található település a lakhelye a száműzetésben élő XIV. Dalai Lámának. Bár Őszentsége épp nem volt a faluban, de így is volt mit tenni Wink. Dharamsala-ban és környékén ma ~6000 tibeti él, akiknek az életét folyamatosan színesítik az ide látogató zarándokok és turisták. A város sokkal inkább tibeti hangulatú, mint indiai. Minden Tibetről, Tibet történelméről, művészetéről és természetesen a tibeti buddhizmusról szól. Mivel Dharamsala nagyon kicsi, gyorsan bejárható és így nagyon sok időt lehet tölteni ismerkedéssel, beszélgetéssel. A pluszt pedig a környék természeti szempontból csodálatos, de sajnos elég szemetes kirándulóhelyei adják.


A Himalája látképe
A Himalája látképe
Nagyon király lett volna, ha olyan szerencsések vagyunk, hogy hirtelen még egy filozófia órára is be tudunk ülni, de ebből a szempontból nem volt jó az időzítésünk, mivel itt jártunkkor egyik láma sem tartott ilyen jellegű előadást a faluban. Mindenesetre a Tibet Múzeum és a helyiekkel való beszélgetés alapján elég alapos képet kaptunk Tibet és a tibetiek történelméről, illetve jelenlegi helyzetéről, ami alapján – ha szabad ilyet mondani – Őfelségénél sokkal sötétebben látjuk ennek az egykor csodálatos országnak a jövőjét. Egy biztos: Kína folyamatosan aknázza ki Tibet értékeit és ezzel egy időben megállás nélkül rombolja az egykor virágzó területet és a tibeti kultúrát, nem beszélve a tibetiek politikai okból történő fogva tartásáról. Találkoztunk egy fiatal szerzetessel, aki négy évig szenvedett a kínaiak börtönében politikai fogolyként, majd Indiába szökve megírta sajnos egyáltalán nem egyedi történetét. A könyvét megvettük. Ha elolvastuk, majd beszámolunk róla. Addig is: www.2008-freetibet.org


A hozzászóláshoz jelentkezz be, vagy regisztrálj, ha még nem tetted!
No. 2 :
jah mostmar olvastam.
Hozzászóló: Sanyi • 2007-04-11 12:22:48
No. 1 :
Amugy a kinai vizum mar megvan?
Hozzászóló: Sanyi • 2007-04-11 12:18:30
 
< < <   > > >