Történelem
Közel-Kelet - Törökország
2007 February 17, Saturday
Úgy gondoljuk egy ország megismerése történelmének áttekintése nélkül, nem lehet mélyre ható. Törökország esetében az áttekintés egy picit hosszabbra sikeredett, így külön fejezetet szenteltünk neki.


ie 7000 körül: Catal Höyük település
A legrégebbi ismert, neolitikum korabeli város, amely a mai Konya mellett feküdt.

i.e. 2000-1200: Hettita (Hittie) birodalom
A legnagyobb korabeli civilizáció, a Hettita birodalom fővárosa Hattusus, Ankara-tól északra helyezkedett el.

i.e.558-330: I. Perzsa (achaemenid) Birodalom része
Hettita birodalom bukása után kialakult kisebb államokat a perzsák foglalták el.

i.e.334-tól: Görög birodalom része
A perzsákat Nagy Sándor (i.e. 356-323) győzte le, és a területet a Görög birodalom részévé tette.  ie 188-tól: Római birodalom része
A területet római légiók foglalták el, és csatolták a Római birodalomhoz.

I-III. század: Kereszténység elterjesztése
A kereszténység elterjesztésében nagy szerepet játszott az Adana mellett született Pál apostol. A kezdetben üldözött kereszténységet, csak 331-ben teszi a "Szent Római Birodalom" hivatalos vallásává a frissen megtérített Konstantinusz császár.

330. Konstantinápoly megalapítása
Konstantinusz császár egy új kereskedő várost alapít Bizánc mellett, melyet később Konstantinápolynak neveznek el (ma Istanbul), és a Kelet-Római Birodalom (más néven Bizánci Birodalom) központja lesz, közel 1000 éven keresztül.
Bár alkalmanként komoly támadások érték (keletről: perzsák, arabok, törökök, nyugatról: keresztény erők) a Bizánci Birodalom fontos szerepet töltött be a nyugati kultúra megőrzésében, különösen az (európai) sötét középkor idején.

1071: Vereség Manzikert-nél (Van-tó mellett)
A Bizánci Birodalom hanyatlása a szeldzsuk törökök érkezésével vette kezdetét.
A Szeldzsuk Birodalom tartományi központját Konya mellett alapították. Területe a mai Törökországot, Irakot, és Iránt foglalta magában.

1202-1204: IV. Keresztes hadjárat
A korábbinál jelentősen kisebb területen működő Bizánci Birodalmat, illetve Konstantinápolyt végül velencei és keresztes haderők foglalták el.

1200-as évek: Tatárjárás
A Szeldzsuk uralomnak a mongol invázió (tatárjárás) vetett véget, amelynek következtében több kisebb török állam keletkezett.

XII-XV. század: Az Ottomán Birodalom kialakulása
Az egyik - Oszmán (1258-1326) által vezetett - kisebb államból alakult ki végül az Ottomán Birodalom, amely 1453-ban II. (Hódító) Mehmet szultán révén Konstantinápolyt is elfoglalta.

XV. század: Az Ottomán Birodalom fénykora
Az Ottomán birodalom Magasságos Szulejmán (1520-1566) uralkodása idején érte el fénykorát, amikor is területe nyugaton elérte Magyarországot, keleten a mai Iránt, délen Jement, és Észak-Afrikára is kiterjesztette hatalmát. Hadiflottája a portugálokkal rivalizált.

XVI. századtól: Az Ottomán Birodalom hanyatlása
1571-ben (öt évvel Magasságos Szulejmán halála után) a Lepantó-i (Égei-tenger) csatában gyakorlatilag a teljes Ottomán hadiflottát megsemmisítik a spanyol és velencei erők, így a Földközi-tenger nyugati felének ellenőrzése elveszik.
1683-ban vereséget szenvednek Bécsnél.
A Francia forradalom (1789) hatására nacionalista megmozdulások söpörnek keresztül Európán. 1829-ben a görögök elnyerik függetlenségüket, majd sorban a szerbek, románok és a bulgárok.
1911-ben az olaszok elfoglalják Tripoli-t, illetve Líbiát, és végül 1913-ban az Ottománok elveszítik Albániát és Makedóniát.

1914-1923: Az I. Világháború és a függetlenség
Az I. Világháború kitörésekor az Ottomán Birodalom Németország szövetségese lett, és V. Mohammed szultán dzsihádot (szent harcot) hirdetett Anglia, Franciaország, és Oroszország ellen.
Az angolok a szultán hatalmának megdöntése érdekében megállapodást kötöttek Hussein bin Ali-val, Mekka vallási vezetőjével egy arab felkelés kirobbantásáról. Cserébe az angolok az "Arabok királya" címet ígérték Hussein bin Ali-nak, amelyet azonban - a franciákkal folytatott tárgyalásaik alapján - soha nem szándékoztak valóra váltani.
Anglia a cionista mozgalomnak is tett egy igéretet arról, hogy örömmel tekintenének a zsidó nemzet otthonának Palesztinában történő megalapítására (Balfour-dekrétum, az akkori angol külügyminiszterről elnevezve).
A háború befejezésével a korábban az Ottomán Birodalomhoz tartozó, utolsó nem török nemzetiségű provinciák (Szíria, Palesztina, Irak, és Arábia) is elvesztek , sőt Anatólia nagy része is felosztásra került a győztes európai hatalmak között, gyakorlatilag semmit nem hagyva a törököknek. (Sykes-Picot titkos megállapodás az angolok és a franciák között.)
E mélyponton jelent meg Mustafa Kemal - későbbi nevén Atatürk - a modern Törökország atyja. A török hadsereg szétszóródott maradékaival - az erőtlen utolsó Ottoman uralkodót félreállítva - 1923-ban a megszálló görögök Izmír-nél történő tengerbe szorításával megnyerte a függetlenségi háborút.
A háborút követő lakosságcserében több mint egy millió görög hagyta el az országot, és közel fél millió török érkezett.
Végül az I. világháborút lezáró megállapodások újratárgyalásával létrejött az új Török Köztársaság, amely Anatóliát, illetve Kelet-Trákia-t (Törökország európai részét) foglalja magában.

1924-1938
Atatürk az ország első elnökeként gyors modernizációs programba kezdett: demokratikus választásokat vezetett be, kötelezővé tette a latin ábécét az arab írásjegyekkel szemben, egyenlő jogokat biztosított a nőknek (legalább elviekben), és európai módon öltözködött.
A változások nem voltak egyszerűek, és néhány csak az utóbbi évtizedekben fejeződött be (pl. a nők fejének kötelező befedésének megszűntetése).
Atatürk 1938-ban bekövetkezett halálára emlékezve minden évben november 10-én 9:05 perckor az egész ország megáll egy pillanatra.

XX.század második fele
A II. Világháború gyakorlatilag nem érintette az országot, de Atatürk halála után 3 katonai puccs is történt, és instabil politikai környezet alakult ki.
A 80-as, illetve 90-es években az Abdullah Öcalan vezette Kurd Munkáspárt (PKK) okozott feszültséget, mivel az önálló kurd állam megalapítását tűzte ki célul az ország dél-keleti részén. A konfliktus becslések szerint 35.000 ember halálát, és jelentős népesség vándorlást okozott. 1999-ben elfogták Öcalant, és halálra ítélték, de Emberi Jogok Európai Bírósága felülvizsgálat alá vonta a döntést.
2001 februárjában a gazdaság összeomlott, és több mint egy millió ember veszítette el az állását. Úgy tűnt, hogy a turizmus megőrzi jó formáját, azonban a szeptember 11-i New York-i események ezt az ágazatot is visszavetették.
A IMF (Világbank) nem nézhette tétlenül a világgazdaság szerves részét képező, egyetlen muszlim NATO tag gazdaságának összeomlását, így pénzügyi segítséget nyújtott Törökországnak.
Napjainkra a gazdaság talpra állt, és jelenleg a legfontosabb kérdés az ország Európai Uniós tagsága, amelyre véleményünk szerint megérett. (Különös tekintettel Bulgária és Románia 2007. január 1-én történő csatlakozására.)
A legfontosabb kérdések, amelyek a folyamat gátját képezik - a nyugat-európai országok közvéleményének megoszlásán túl - a kurd kérdés rendezésének szükségessége, illetve a Görögországgal kialakított kapcsolat normalizálása, különös tekintettel Ciprus megosztottságára.


A hozzászóláshoz jelentkezz be, vagy regisztrálj, ha még nem tetted!
No. 2 :
Sziasztok!

Olvasok, tanulok és ámulok, ahogy a képeket nézegetem! Már ahol van
De! Lenne egy kérdésem, vagy kérésem!

Nekem anno nem sikerült kiderítenem, hogy a Muzulmán templomok esetében az imátkozó emberek egy-egy templomlátogatás után miért mennek körbe a templom körül, érintik meg a falat és "simogatják" arcukat,imátkoznak...

Mi a cél? Megtisztulás??? Imazárás???
Persze nem biztos, hogy ezt Ti is tapasztaltátok, de ha még is hátha tudjátok...
Ha már ezen a környéken jártok, és van lehetőségetek megkérdezni még...

Üdv: Attila

p.s.: nem tudtam, hogy hova is kellett volna írni egy ilyen kérdést, remélem itt megfelelő
Hozzászóló: Atika • 2007-02-23 09:39:23
No. 1 :
A XVI.századnál még lehetett volna irni pár sort Jumurdzsák egri kalandjairól, de egyébként teljes az ismertetés.
Hozzászóló: Bukta • 2007-02-18 00:43:35